14.rész#

"ha.. Justin nem húzott volna vissza hogy lesmároljon. Annyira tüzesen csókoloztunk ,hogy Jus belemarkolt a fenekembe. Gyorsan felkellet eszmélnem mert tudtam ,hogy Le lefogja harapni a fejem. Köszönés nélkül futottam be Le-hez aki meglepetésemre behúzott az irodába és elkezdett ugrándozni.
Le:
-Juuuj! Ti most együtt vagytok?
Én:
-Dehogy is! Honnan veszed?
Le:
-Láttam ám azt a csókot! Milyen érzés? Jól csókol? És amikor belemarkolt a seggedbe ! Ahhh Istenem de cukik vagytok!
Én:
-Le! Le! Nyugodjál már meg! Nincs semmi Justin és köztem! Jó igen csókoloztunk ! Bár nem előszőr de mindegy! És igen ott aludtam nála! De attól még nem jelent semmit!
Le:
-Mi nem az első? Meg ott aludtál nála? Én erről miért nem tudok!
 Én:
-Haj majd elmondok mindent de most meny már!-és kitoltam az iroda ajtón. Lehet ,hogy ez már 4.csók volt de nekem nem jelentett semmit. Vagy még is? Nem! Nem! És Nem! Nem akarok megint szerelmes lenni. Az egy fájdalmas dolog. Na jó szedd össze magad. És meny ki dolgozni. Kimentem és meg láttam ahogy Jus még itt van.

*Justin szemszöge!

Jó volt ez a mai nap. Tetszik ,hogy Ariana nem szégyenlős előttem. Mikor vissza rántottam kezénél fogva amolyan 'búcsú csók! ként nem bírtam ki ,hogy ne markoljam meg fenekét. Láttam ahogy Le behúzza Arianat az irodába. Csak annyit láttam ,hogy Le ugrándozik. Ariana meg próbálja lenyugtatni. Majd Le kijön mosolyogva amolyan 'mident tudok mosollyal. Ariana is kijött az irodából. Először csak néztem utána meg be mentem a szalonba. Szerencsére üres volt a bolt így senki nem zavart minket. Orromat meg biccentve néztem elöször a földre majd Ariana-ra végíg számba harapva. Amolyan 'csábítás-nak szántam.
Ariana:
-Mit szeretnél?-lépett közelebb hozzám.
Én:
-Tetszett?-utaltam előbbi csókunkra.
Ariana:
-Mire gondolsz?-nézett fel rám.
 Én:
- Erre!-húztam fenekénél fogva magamhoz és megcsókoltam. Nyelvemet át dugtam szájába és ő is , itt már biztos voltam benne, hogy tetszik neki. Mikor végeztem hódításommal Ariana mellkasomat fogva lehajtott fejjel mondta.
Ariana:
-Khm.. nem volt rossz!- majd elment a dolgára. Én győztes vigyorral bámultam egész nap. Mikor bezárta a boltot beültünk az autóba és hazavittem.
Ariana:
-Akkor jó éjszakát!- elidúlt az ajtó felé.
 Én:
-Várj!-kiáltottam utána. vissza nézett rám az ajtóból.
Én:
-Holnap reggel érted jövök!-nem is ezt akartam.:@
Ariana:
-Oké szia!-és belépett az ajtón. Még nem mentem haza mert olyan hiány érzetem volt. Nem tudtam rájönni, hogy mi lehet az. Láttam nyitódni az ajtót majd Ariana futott ki hozzám. Adott egy puszit az arcomra majd vissza akart futni de megragadtam karját és derekánál fogva húztam magamhoz. Csókunkat olyan megnyugtatónak éreztem Mikor úgy éreztem ,hogy ez Ariananak már sok elváltam ajkaitól. Döbbenten nézett rám
. Én:
 -Én.. Sajnálom!Megint!
Ariana:
-Khmm... Semmi baj! Majd akkor holnap!-éreztem szavaiban ,hogy zavarban van. Visszafutott a házba de mielőtt teljesen belépett volna vissza nèzett. Szemei csillogtak de semmi mást nem lehetett kivenni belőle. Szóval ezt vehetem annak ,hogy jól csókolok? Nem mintha ő rossz lenne. Sőt! A legjobb! Mivel már nem volt hiányérzetem hatalmas vigyorral a fejemen beültem az autóba és haza mentem. Hazaérve ledobtam cuccaimat és még mindig vigyorogva léptem be a nappaliba ahol anya már izgatottan várt.
 Anya:
-Na mi volt? Én: -Semmi! Mi lett volna?-ültem le mellé a kanapéra még mindig vigyorogva.
Anya:
-Naaaa! Mond már el!! Légyszii!-mint egy 5éves kislány.
Én:
 -Honnan tól?
Anya:
-Az első csóktól!
Én: -Az első az nap volt mikor levideózták ahogy kidob a házából!-szégyeltem el magamat.
Anya:
-és a második?-kérdezte még mindig izgatottan.
Én:
-Haj.. Az itt volt tegnap este fent a fürdőszobába! A harmadik ma reggel mielőtt a csokiháború kitőrtvolna! A negyedik a boltja elött! Ötödik a a boltban! És a hatodik most volt amolyan "jóéjt puszi!-nak indult!
Anya:
-Már ilyen sok volt és én egyikről se tudtam?-kérdezte sértődötten. Nem szoltam semmit csak felkuncogtam. Adtam egy puszit arcára és felmentem aludni. Jó! De hosszú volt ez a nap.

*Ariana szemszöge!
Nem tudom mért de nagyon élveztem ezt a napot . Talán Jus miatt? Nem hiszem csak...az a csók *csókok. Nem! Nem!Neeeem! Miért gondolok mostanába rá? Én ezt nem akarom! Holnap is találkozok vele mivel ő visz melóba. De nem akarom ,hogy Le is kombináljon. Viszont rendes Justintól ,hogy el visz. Hajj..miért én? Leültem és összekuporogtam az ágyon. És tovább gondolkoztam. Egyszer csak azt vettem észre ,hogy könny cseppek folynak szemeimből.

'Anya hiányzol szükségem lenne rád!

~Reggel!
Csengetésre kelltem fel. Gyorsan kirohantam és ajtót nyitottam.
Jus:
-Hát te ,hogy-hogy még nem vagy felöltözve?-nézett rám rémülten.
Én:
-Mennyi az idő?-futottam be a szobába de az ajtót nem csuktam be ,hogy Justin is betudjon jönni. Felöltöztem, alapsmink és fésülködés.
Én:
-Kész vagyok mehetünk!-toltam ki az ajtón. Beszálltunk az autóba és már indultunk is.
Jus:
-Elaludtál cica?-pillantott rám.
Én:
-Egy pi..cit!-ásítottam el magamat a mondat közepén.
Jus:
-Meddig voltál fent tegnap?-kérdezte egy kisfiús mosollyal.
Én:
-Nem tudom! Nem sokáig!-mondtam komásan. Nem beszéltünk az út többi részén. Nem mintha olyan sokat mentünk volna. Justin élet veszélyes sebességgel vezet. Mikor megékeztünk kiugrottam a kocsiból és indultam volna kinyitni de Jus utánam szolt.
Jus:
-Ariana! Délután érted jövök!-kacsintott rám. Nem szóltam semmit csak rá mosolyogtam és nyitottam is már az ajtót. Le jön be hatalmas vigyorral a fején.
Le:
-Csajsziii! Te már megint Justinnal érkeztél? Nagyon össze melegedtetek!
 Én:
-Szia neked is!-mondtam mosolyogva.
-Igen Justin hozott!De nem melegedtünk össze!-oktattam ki.
Le:
-Ja tényleg! El is felejtettem! Mi volt az a csók+seggbemarkolás tegnap a bolt elött?-na már csak ettől féltem.
Én:
-Kh.. Hát az egy csók vólt!-mondtam halkan. Le: -Nem mondod? Rá se jöttem volna ha nem mondod el! Na de most komolyan!
Én:
-Komolyan nem tudom ,hogy most mit akarsz ezzel!-tettetem magamat
. Le:
-Hát ,hogy mond már el ,hogy milyen volt az első,második,harmadik, és a negyedik!
 Én:
-Volt már ötödik is!-mondtam kínosan.
Le:
-Akkor mondjad már!!-ugrándozott türelmetlenül. Mivel már nem bírtam tovább elmondtam neki. Ő csak táltott szájjal nézett miközben elmeséltem neki.
Le:
-De ez olyan mintha már együtt lenétek!-kötözködött. De egy új vásárló megmentett a fölös leges vitától. Hála Le nem tért vissza erre a témára. Elég sok vásárló volt ma hála. Néha nehezen mennek ezek a ruhatervezős dolgok. De amiket eddig csináltam legalább tetszett az ügyfeleknek!:3 Gyorsan telt a délután is. A csajokat hamarabb elengedtem de Le bent maradt segíteni. Meló végén "nagy" beszélgetésünk közben léptünk ki a bolt ból majd zártam be. Teljesen elfelejtettem ,hogy ma is Justin visz haza, ezért eléggé meglepődtem.
Jus:
 -Sziasztok csajok! Miről beszélgettetek?-lépett egyre közelebb hozzám majd bal karját derekamnál át karolt.
 Le:
 -Semmi érdekesről csak ,hogy olyan rossz mikor megvan mert nem tudsz kényelmesen tangát hordani!-nevettünk Le-vel az jó témánkon.
Jus:
-Oh..hát én ehez nem értek!
Le:
-Na jó nekem most mennem kell! Sziasztok! És további jó szórakozást!-kacsintott rám.
Jus:
-Köszi meg lesz!-intett Le-nek bájosan mosolyogva.
 -Na mehetünk?-nézett le rám mivel nem igazán vagyok oszlop.
 Én:
 -Ja persze!-és meg indultunk egymásba karolva az autója felé. Beültünk és kellemes csendben ültük végig az utat. Haza érve Justinnak pisilnia kellet ezért beengedtem.
Jus:
-Kérhetek egy pohár vizet?-jön ki a wc-ről megkönyebűlt fejjel.
Én:
-Most voltál wc-n!
Jus:
-pótolnom kell a folyadékot!-mondta halál komolyan.
 Én
: -Tessék!-raktam elé egy 2l-es Emotiont.
Jus:
-Köszi vagy mi!-majd bele ivott az üvegbe pedig épp készültem poharat rakni elé.
 Én:
-Én se szeretek pohárból inni!-rántottam egyet vállamon majd vissza raktam a poharat
 Jus:
-Szerintem én megyek!-nézett órájára.
Én:
 -Oké! Ki kísérlek a kapuig!-meg indultunk együtt a a kapu felé.
Jus:
-Holnap reggel érted jövök!-adott közben egy arcra puszit de persze nem hagyhatta ki ,hogy ne markoljon seggembe.
Én:
-Oké! Jó éjt!-beszállt autójába és elhajtott. Bementem ettem,lefürödtem majd bebújta a pihe-puha ágyikómba.

Ez volt a 14.rész de légyszi komizzatok mert így olyan mintha nem olvasná senkisem!:( Vagyis reménykedem ,hogy valaki olvassa!